 |
|
HIDEGBURKOLÁSI ABC
Alapozás
A visszamaradt port megköti, az aljzatban lévő pórusokat és kapilláris ereket lezárja, kiváló tapadást biztosít a kiegyenlítő anyag és a csemperagasztó számára. Kiegyenlítéskor meggátolja a víz gyors elszivárgását, elősegítve ezzel a kiegyenlítő massza kikristályosodását, ami a nagy szilárdság kialakulásának előfeltétele. Ragasztáskor javítja a tapadószilárdságot és fokozza a biztonságot. Az alapozó választás függ a fogadó felület nedvszívó képességétől.
Alakváltozás és vibráció
Bizonyos épületi szerkezeti elemek (galéria, függőfolyosó, álpadló, rögzített lépcsőfeljáró stb.) és építőlapok (gipszkarton, cementkötésű és hagyományos faforgácslapok, OSB-lapok, rétegelt lemez stb.) esetében mozgásból származó feszültségek, térfogat változás, elhajlás és vibráció következhet be, ami fokozott követelményt támaszt a ragasztókkal, fugázó anyagokkal és a burkolatokkal szemben.
Aljzat
Az aljzat olyan merev hordozó szerkezet, amelyre a padlóburkolat kerül. Feladata a terhelés eloszlatása és közvetítése a teherhordó szerkezet felé (talaj vagy födém). Ebben az értelemben az aljzathoz tartozik a szerelőbeton vagy födémszerkezet és a közbülső rétegek, mint például a különböző szigetelések, aljzatbeton vagy esztrich, aljzatkiegyenlítő stb., vagyis mindaz, ami a burkolat alatt található. Az aljzat része a meglévő burkolat is, ha arra újabb burkolat kerül.
Az aljzat egyik legfontosabb tulajdonsága - a szilárdsága mellett - a szívóképessége, amit mindig az aljzat legfelső rétege (esztrich vagy aljzatbeton) határoz meg. Az aljzat szívóképességének döntő szerepe van a ragasztó, az aljzatkiegyenlítő és az alapozó kiválasztásában. E tulajdonság alapján nedvszívó, valamint tömör, nem nedvszívó aljzatot különböztetünk meg.
Aljzatbeton
Az aljzatbeton portlandcement (kötoanyag), homokos kavics (sóder) és víz keverékéből készül. Az alkotórészek keverési aránya befolyásolja a beton bedolgozhatóságát és a szilárdságát. Jó nedvszívó képességgel rendelkezik. Minőségét és vastagságát a várható igénybevétel nagysága határozza meg. Vastagsága általában 5 - 6 cm, mivel ennél vékonyabb réteg nem biztosít elég szilárdságot. Lépéshangszigetelés alkalmazása esetén úsztatott beton készül - szükség esetén acélháló betéttel erősítve - amelynek minimális vastagsága 4 cm. A beton minosítése a 28 napos nyomószilárdsági érték alapján történik. Hidegburkolatok alá legalább C 12 nyomószilárdságú aljzatbetont (cementesztrich) kell készíteni, ami képes az aljzatkiegyenlítő száradásakor bekövetkező - a zsugorodásból eredő - tépő-nyíró eroknek ellenállni és a használatkor jelentkező különböző terheléseket elviselni.
Aljzatkiegyenlítés
Az aljzatkiegyenlítés célja: sima, nagy igénybevételt kibíró felület kialakítása, amely az egyre vékonyabbra gyártott burkolólapok ragasztását is kiváló minőségben teszi lehetővé. A kiegyenlített felület csökkenti a ragasztó felhasználását, könnyebb és gyorsabb munkavégzést tesz lehetővé. Fontos: az önterülő aljzatkiegyenlítő jó terülését nem a többletvíz, hanem a benne lévő speciális folyósító szer okozza.
Alternatív szigetelés
Nedves körülmények között, a hidegburkolat önmagában nem képes megakadályozni a víz behatolását a falfelületbe vagy éppen az aljzatba. Igaz, hogy a kerámia burkolólapok nem engedik át a nedvességet, de a pára képes áthatolni a lapok közötti réseken (fuga), ami hosszú távon komoly károkat okozhat. Ezért a vizes helyiségekben, medencében, teraszon stb. a hidegburkolat alatti fogadó felületet védeni kell alternatív szigeteléssel: kenhető szigeteléssel (beltérben) vagy vízzáró habarcs alkalmazásával (kültérben).
Bedolgozhatóság (fazékidő)
Az az időtartam, ami alatt a bekevert ragasztó még felhasználható.
Cementalapú aljzatok (beton, cementesztrich) száradása
A betont és cementesztrichet víz hozzáadásával (hidratáció), képlékeny állapotban hordják fel az aljbetonra és/vagy a födémre. Szilárdsága az idő előrehaladtával fokozatosan nő és kb. 28 napos korban éri el szilárdságának 90 - 95 %-át. A bekeveréséhez használt víz jelentős része szükséges a megfelelő szilárdság eléréséhez, míg a vegyi úton meg nem kötött része elpárolog, aminek hatására zsugorodni (kötni) kezd a beton. (A kötés sebessége az épülettest vastagságától és a környezeti hőmérséklettől függ). Csak a teljesen megkötött, megfelelően száraz betonra vagy cementesztrichre szabad hidegburkolatot fektetni.
Cementalapú ragasztóhabarcs
Poralakú ragasztó: kötőanyaga a cement, amely víz hatására (hidratáció) szilárdul meg. A ragasztó a teljes szilárdságát kb. 28 nap alatt éri el. Flexibilis ragasztót pordiszperzió felhasználásával (a zsákban össze van keverve a ragasztóval) vagy folyékony diszperzió hozzáadásával kaphatunk.
Cementesztrich
Kötőanyaga a portlandcement, adalékanyaga homokos, apró kavics (szabályozott szemszerkezettel), amely vízzel keverve megszilárdul. Ez a folyamat hetekig, hónapokig tarthat, miközben a szilárdsága fokozatosan nő és az esztrich zsugorodik. A végső szilárdságát kb. 28 nap múlva éri el. Mivel a cement hidraulikus kötőanyag, tartós nedvesség esetén sem veszíti el a szilárdságát. A zsugorodás következményeként repedések keletkezhetnek. Hogy a repedések kialakulását elkerüljük, a még képlékeny esztrichet 6 méterenként (25-30 m2-es önálló felületek kialakításával) dilatálni szükséges.
Cotto burkolat
Olyan mázatlan kerámia padlólap, amit speciális viasszal kell kezelni a lerakását követoen. Fugázása különös odafigyelést igényel, mivel a lapok könnyen elszínezodhetnek.
Diszperziós ragasztó
Felhasználásra kész, vízbázisú ragasztó műanyag vödörben: víz, kötő- és töltőanyagok keverékéből készül és a felhordás után, a víz elpárolgását követően szilárdul (köt) meg. Előnye a nagy rugalmasság, viszont lassabban szárad, mint a cementalapú ragasztók.
Esztrich
Az esztrich kötőanyag és különböző, finomszemcséju adalékanyagok, folyékony adalékszerek és töltőanyagok keverékéből eloállított, plasztikus állapotban felhordott és késobb megszilárduló réteg, amely a burkolat alá kerül. Az esztrich felülete sima, képes a terhelés felvételére és elosztására, ezen kívül hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal is rendelkezik. Az adalékanyag (pl. kvarchomok) szemszerkezete (általában 0 - 8 mm) határozza meg az esztrich rétegvastagságát és a kötőanyaggal együtt biztosítja az előírt szilárdsági értékeket. Az adalékszerek javítják a bedolgozhatósági és felhasználási tulajdonságokat. Az esztrich a nevét a kötőanyagáról kapta. E szerint megkülönböztetünk:
- cementesztrichet (CE),
- gipsz (anhidrit) esztrichet (AE),
- magnezit esztrichet (ME) és
- bitumen (aszfalt) esztrichet (BE).
Fagyhatás
A víznek az a különleges tulajdonsága, hogy fagyáskor növekszik a térfogata. A jég képes lefeszíteni a felületről a burkolatot és szétroncsolni azokat. Ezért fontos a fagyálló burkolatok, fugázók és ragasztók használata kültérben. Ez önmagában azonban nem jelent tökéletes megoldást, csak akkor, ha betartják a kültéri fektetés szabályait is.
Fazékidő (bedolgozhatóság)
Az az időtartam, ami alatt a bekevert ragasztó még felhasználható.
Folyékonyágyas ragasztás
Nagyméretű kerámia burkolatok és természetes kőlapok teljes felületű, üregmentes ragasztásához ajánlott - vízszintes felületre. A speciális, folyékonyágyas ragasztót csak az aljzatra kell felhordani, fogazott kenőlappal. A ragasztó már kisebb nyomás hatására folyósodik, ezért gyors, üregmentes ragasztást tesz lehetové pl. teraszon és nagyméretű lapok esetében is. Ebben az esetben ugyanis nincs szükség a lapok hátoldalának lekenésére. A ragasztó hígabb konzisztenciája miatt viszont csak sima, kiegyenlített felületen lehet alkalmazni, nincs lehetőség a lapok szintezésére a ragasztó segítségével.
Gipszesztrich
A gipszesztrich vagy más néven anhidrit esztrich összetétele: kalcium-szulfát (gipsz), víz és kvarchomok. Színe fehér, kötésideje 3 - 4 hét. Tartós nedvesség hatására tönkremegy, ezért kültérben és vizes blokkok aljzataként nem jöhet szóba. Alapozását vizes-diszperziós előkenővel végezhetjük ugyan, de csak megfelelő száradási idő után (1-2 nap) - amikor a kristályszerkezet újra kialakul - lehet az aljzatkiegyenlítést megkezdeni. Az aljzat-előkészítés során a gipszesztrich felületérol a puha, adalékanyag nélküli terítoréteget csiszológéppel el kell távolítani, amíg a felületen az adalékanyag szemcsék láthatóvá nem válnak. Előnye a cementeszrich-kel szemben, hogy nem zsugorodik, nincs szükség a felület dilatálására.
Greslap
Alacsony vízfelvételű, fagyálló kőporcelán lap, amelynek a vízfelvétele kisebb, mint 0,5%. A lapokat nagy nyomáson préselik össze és egyszer vagy kétszer égetik.
Glettvassal történő ragasztó felhordás
Egyoldalas felhordást jelent, csak a fogadó felületet kell bekenni a megfelelő méretű fogazott kenőlapáttal. A fogazat mérete függ a lapok méretétől: minél nagyobbak a lapok, annál nagyobb fogazatú kenőlapátot kell használni.
Hidegburkolat
Lapokból fektetett burkolat, amelyben a burkolatot alkotó lapok anyaga ásványi eredetű: természetes vagy mesterségesen előállított kőzetből vagy égetett agyagból készülhet.
Hidegburkolati ragasztók
A hidegburkolati ragasztók általában tartalmaznak kötőanyagot (a ragasztó teste), töltőanyagot (a ragasztó gerince), polimert (pordiszperzió vagy folyékony diszperzió formájában), különböző adalékszereket és segédanyagokat. Hogy miből és mennyit, azt befolyásolja a várható igénybevétel nagysága és fajtája, valamint az adott feladat elvégzéséhez szükséges fizikai jellemzok.
Hőterhelés
A burkolatot éro jelentős hőmérséklet-különbség. Az átlagos hőmérsékleti változások kevésbé viselik meg a burkolatot, mint a szélsőséges hőingadozások (padlófutés, hűtőkamra, terasz stb.).
Hőterhelt felületek
Az időjárási viszontagságoktól nem védett fedetlen kültéri, vízszintes felületek (pl. erkély, terasz). Ezek a felületek különösen ki vannak téve a nagy hőingadozásnak és az időjárás viszontagságainak.
Kombinált ragasztó felhordás
Kétoldalas felhordást jelent. A ragasztót a fogadó felületre a megfelelő fogazású kenőlapáttal hordjuk fel, majd a lapok hátoldalát is meg kell kenni ragasztóval. Kültérben, üregmentes ragasztásra, valamint nagyméretű lapok ragasztásánál feltétlenül ezzel a módszerrel dolgozzunk.
Kopásállóság
A kopásállóságot az MSZ EN-154 szabvány alapján határozhatjuk meg. A burkolatokat felhasználási területeik alapján a szabvány öt osztályba sorolja (PEI I - V):
PEI I: csak falburkolat, a kopásállósága járófelülethez nem megfelelő.
PEI II: lakások, családi házak kopásnak kevéssé kitett belső helyiségeiben, pl.: lakó-, háló-, fürdőszobák stb.
PEI III: lakások, irodák erősebb kopásnak kitett felületein: előszobákban, közlekedőkben, teraszokon stb., illetve nem nagy forgalmú középületek helyiségeinek kül- és beltéri burkolataként.
PEI IV: közösségi terek, pl. lépcsőházak, közintézmények erősebb kopásnak kitett felületein.
Korrekciós idő
Az az idő intervallum, ami alatt a leragasztott burkolólap még igazítható.
Követelmények az aljzattal szemben
Az aljzat legyen sima, tartósan száraz, repedés-, valamint tapadást gátló anyagoktól mentes, megfelelő húzó- és nyomószilárdságú. Erről - a megfelelő vizsgálatok elvégzésével - meg kell győződni!
Mázas kerámia lapok
Finom agyagból készült, egyszer égetett, porózus, felületén mázzal ellátott burkolólap. Közepes vagy magas vízfelvétele miatt csak beltérben alkalmazható.
Mechanikai igénybevétel
Meghatározó a ragasztó és a burkolat kiválasztása szempontjából. Más erőhatást kel elviselnie a kész burkolatnak (és természetesen a ragasztónak is) kisebb vagy nagyobb gyalogos forgalom esetén és mást az emelőtargoncák és más önjáró gépek mozgása során. A súlyterhelés mellet meghatározó a gépek és járművek mozgásának gyakorisága vagy éppen a kerekek mérete és anyaga stb.
Műkőlapok
Ásványi kötőanyaggal (cement) előállított burkolólapok.
Nyitott idő
Az a leghosszabb időtartam, amíg a lapok a kikent ragasztóba ágyazhatóak (még nincs ragasztó "bőrösödés").
Pihentetési idő
Alkalmazás előtt a cementtartalmú csemperagasztót vagy fugázó anyagot vízzel - a megfelelő arányban - csomómentesre kell keverni, majd az előírt pihentetést követően újra át kell keverni.
Pordiszperzió
Speciális, hosszú polimer molekulákat és egyéb segédanyagokat magába foglaló száraz keverék: vizes polimer diszperzió porlasztásával és egyideju szárításával állítják elő. Tartalmaz védőkolloidot, amely megakadályozza a száraz polimer részecskék összetapadását; valamint hidrofóbizáló adalékszereket, amelyek a cementkristályok közé beépülve, a megszilárdult habarcs ellenállóképességét javítják a nedvesség behatolással szemben. A pordiszperzió - vízzel történő elkeverésével - ismét az eredeti, vizes polimer diszperzióhoz juthatunk, annak minden előnyével és jellemző tulajdonságával. A diszperzió - megfelelő mennyiségben adagolva - kiváló tapadást biztosít a ragasztónak a nem szívóképes felületekhez is (adhézió), javítja rugalmasságát, tartósságát, vízmegtartó képességét (hosszabb nyitott idő) és csökkenti a ragasztóban lévő belső feszültséget (csökken a repedezési hajlam).
Reaktív (epoxi- vagy poliuretán bázisú) műgyanta ragasztók
Szintetikus gyanta, ásványi töltőanyagok és szerves kiegészítők keveréke, amelynél a kikeményedés kémiai reakció következtében jön létre. A reaktív műgyanta ragasztók egy- vagy több komponensuek lehetnek.
Sarok
Két falfelület illetve fal és aljzat találkozása.
Vakolat
A vakolat (vakolóhabarcs) belső falra, mennyezetre, illetve külső felületre - a durva egyenetlenségek megszüntetésére, a szerkezet állagvédelmére és egyéb felületképzési célból - felhordott, friss állapotban képlékeny, később megszilárduló keverék, amely kötőanyagból, finomszemcséjű (legfeljebb 4 mm szemnagyságú) adalékanyagból, adalékszerből és segédanyagokból áll. A vakolatokkal szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény a tapadószilárdság. A megkötött vakolat tapadószilárdsága - hidegburkolat fogadása esetén - nem lehet alacsonyabb, mint 0,1 N/mm2. Ez az érték azt jelenti, hogy ha egy 10 x 10 cm-es kerámialapot felragasztunk a vakolatra, csak 100 kg tömegű súly képes azt a felületről leszakítani. Fontos tudni, hogy a burkolatragasztók tapadó- és nyomószilárdsága többszöröse a vakolatokénak.
Tágulási hézag
A burkolólapok - hőingadozás következtében fellépő - alakváltozása miatt kialakított hézag, amely biztosítja a burkoló lapok szabad, sérülésektől és felválásoktól mentes mozgását. A falcsatlakozásoknál ezért 5 - 10 mm rést kell hagyni. Nagy felületek esetén (különösen terasz burkolásakor) 2 méterenként rugalmas dilatációs profilt kell a burkolatba beépíteni, vagy a fugákat elasztikus tömítővel (pl. Fugenflex) hézagolni.
Természetes kőlapok
A természetben megtalálható kőzetekből mechanikai megmunkálással előállított burkolólapok (pl. mészkő, márvány, gránit stb.).
Terrazzo
Olasz eredetű szó, jelentése: terasz. A terazzo az építészetben már több száz éve jelen van, eredetileg velencei munkások készítették kőzúzalékból, mészből és cementszerű tulajdonságokkal rendelkezo anyagból, ezért gyakran velencei mozaikként is emlegetik. Fénylő, jellegzetesen csillogó megjelenése, simára polírozott, ellenálló felülete, valamint könnyű karbantarthatósága miatt nagy forgalmú helyek ideális burkolata. Szilárdsága és vízzáró tulajdonsága miatt kültéri használatra is kiválóan alkalmas.
Üvegmozaik
Műanyag hálóra vagy papírra ragasztott, kisméretű, négyzet alakú üveglapokból összeállított burkoló lap. Tetszetős színárnyalatokban beszerezhető, vízálló, nagy kopásállósággal rendelkezik, ezért kimondottan javasolt fürdőszobák és medencék burkolására.
Vegyi igénybevétel
A savak, lúgok, olajok, nitrátok, kloridok, szulfátok, oldószerek, a különböző fertőtlenítő és tisztítószerek stb. megtámadhatják a hagyományos, cementtartalmú ragasztóhabarcsot és fugázó anyagot. A megoldás ezekben az esetekben, a vegyszerálló anyagok (epoxi, poliuretán) alkalmazása.
|
|
|
